Alkotó Szándék

február 23, 2009

Oscar 2009

Filed under: Egyéb — Címkék: — norubi @ 11:45 de.

Legjobb film: Gettó milliomos
Legjobb férfi főszereplő: Sean Penn (Milk)
Legjobb női főszereplő: Kate Winsler (A felolvasó)
Legjobb rendező: Danny Boyle (Gettó milliomos)
Legjobb férfi mellékszereplő: Heath Ledger (A sötét lovag)
Legjobb női mellékszerepő: Penelope Cruz (Vicky Cristina Barcelona)
Legjobb idegen nyelvű film: Okuribito
Legjobb animációs film: Wall-E
Legjobb adaptált forgatókönyv: Gettó milliomos
Legjobb eredeti forgatókönyv: Milk
Legjobb művészeti rendezés: Benjamin Button különös élete
Legjobb fényképezés: Gettó milliomos
Legjobb jelmez: A hercegnő
Legjobb dokumentumfilm: Man on Wire
Legjobb rövid dokumentumfilm: Smile Pinki
Legjobb filmvágás: Gettó milliomos
Legjobb maszk: Benjamin Button különös élete
Legjobb zene: A.R. Rahman (Gettó milliomos)
Legjobb betétdal: a Jai Ho a Gettó milliomosból
Legjobb animációs rövidfilm: La Maison en Petits Cubes
Legjobb rövidfilm: Spielzeugland
Legjobb hangvágás: A sötét lovag
Legjobb hangkeverés: Gettó milliomos
Legjobb vizuális effektek: Benjamin Button különös élete

Miért vagy ilyen komoly? Oscart kaptál!

🙂

Arany Málna

Legrosszabb film: Love Guru
Legrosszabb színész: Mike Myers (Love Guru)
Legrosszabb színésznő: Paris Hilton (A dögös és a dög)
Legrosszabb női mellékszereplő: Paris Hilton (Repo! – A genetikus opera)
Legrosszabb férfi mellékszereplő: Pierce Brosnan (Mamma Mia!)
Legrosszabb filmes páros: Paris Hilton és Christine Lakin vagy Joel David Moore (A dögös és a dög)
Legrosszabb előzmény, folytatás vagy feldolgozás: Indiana Jones és a Kristálykoponya királysága.
Legrosszabb rendező: Uwe Boll (1968: Tunnel Rats, A király nevében, Postal)
Legrosszabb forgatókönyv: Love Guru (Mike Myers és Graham Grody)
Életmű-díj: Uwe Boll (Németország válasza Ed Woodra).

február 22, 2009

Fantasy-körkép

Filed under: Irodalom — Címkék: , , , — norubi @ 10:00 de.

Szeretettel üdvözlöm kedves olvasóimat! Igen, néha frissül a blog. És igen, néha valóban érdemleges poszttal. Most például három novellapályázat (melyek közül kettőt már bemutattam) kapcsán látgatunk el a magyar fantasy-színtér mesés tájaira. Hazánkban a fantasy-irodalomnak és a szereplyáték-kultúrának párhuzamosan fejlődő (tyúk vagy tojás?), masszív kultúrája van már jó ideje.Az utóbbi időben azonban a torta egy nagy szelete került mélyhűtőbe – a Káosz világa (Worluk) már alig él. Kiselőadásom a jelenleg legaktívabb két szegmensen kívül egy mára szinte elfeledett fantasy-stílust is bemutat.

Conan, a maradandó

Conan, a barbár Robert E. Howard 20. századi író népszerű fantasyhőse. Az említett író számtalan novellát írt róla, ezek a hard fantasy stílust képviselték, melyre jellemző a sötét, barbarisztikus világ, az erőtől duzzadó harcosok, akiknek a legnagyobb ellenségük általában a mágia. Conan maga is a varázslat nagy ellensége. – írja  a Wiki-pedia és nem is téved sokat. Csak amennyi tévedés, egy nyílvános fejlesztésű info-bázistól elvárható. A hard fantasy kifejezés ugyansi mai módi – azon törekvés eredménye, hogy a legkommerszebb stílusokat be lehessen sorolni, a high (Gyűrűk ura, Narnia, kis fenttartásokkal a Harry Potter…) és dark (Vampire – The Masquerade) jelzőjű fantasyk mellé. A Conan-sztorikhoz hasonló fantasy eredetileg egy igen szép és kifejező stílusmeghtározást kaptak, mely kihangsúlyozza a fent is említett ellentétet: Kard és Mágia… azaz Sword ‘n Sorcery. Így tartom helyénvalónak és ugye mennyivel szebb is? Ennek a stílusnak elvileg nincsenek nagy hagyományai hazánkban, de a high fantasy gyökerűnek tartott (leginkább az AD&D világaira emlékeztető) magyar univerzumok (Worluk, Inev) bűzlenek az izomfantasyból átvett elemektől. Elég csak a John Caldwell féle Káosz-történetek főszereplőjére, a büdös, félork barbárpapra, Scandar Graunra gondolni. A Sword ‘n Sorcery hatásai a filmekre is átgyűrűztek (a két Conan-film mellett a kesernyésen izzadságszagú Skorpiókirály is ebbe a stílusba tartozik, illetve minden történelmisége ellenére, a nagysikerű 300 is ide sorolható), nem is beszélve  arengeteg képregényről.

A fent bemutatott fantasy-stílust jó ideje hanyagolják hazánkban. Robert Howard-nak is inkább más jellegű műveit kezdik felfedezni. Ezért üdvös, hogy a Lidércfény-Karcolat igyekszik feltámasztani ezt a műfajt az amatőr írók körében kedves kis pályázatukkal.

Graaaaahhhhh!!!!!!!!

Ammerúnia

Ammrúna földjét az Elfek uralják. Az emberek csak nemrég kerültek ki a rabszolgaságból és az Elf birodalmak ollójában létrehozták saját Királyságukat. Van, ahol hófödt vidékeken élő vadtársadalmak küzdenek az életbe maradásért, másutt masszív nagyvárosok épülne az Elf városok alapjaira és egyre megerősödik a felszabadító Halcon Anvar által hírdetett igékre koncentráló vallás és annak egyháza, a Halconita egyház, hogy a belső széthúzásnak hála megismerje az összeomlás fenyegetését.

Az Eric Muldoom (ismert Cherubion fantasy-s alkotó) által alapított írói kör évek óta alkot a fent felvázolt univerzumban. Két igen jó novellás kötet és két regény is készült ebben a témában. Az univerzum bár alapjaiban az AD&D világok nyomdokain halad, de rengeteg teljesen egyedi vonst tartalmaz. Valójában nincs szerepjátékos alapja (később optimalizálták a világot a haza fejlesztésű, igen jól megszerkesztett – a MAGUS-nál szerintem lényegesen jobb – Káosz RPG-re), ezért sokkal szabadabb, képlékyenyebb, folyamatosan fejlődik. A csapat legújabb novellapályázatában új tagokat toboroz és egyben bevezet egy a világhoz kapcsolódó mikrokozmoszt, a Sötét Elfek történetét feldolgozó novellák képében. Aki kicsit is érdeklődik a fantasy műfaj populárisabb irányzatai iránt, az mindenképpen ismerkedjen meg ezzel a viszonylag egyedi, fejlődőképes univerzummal. Igazi hungarikum.>>>http://ammerunia.hu/

Három a pompás Ammerúnia-regényborítók közül

Három a pompás Ammerúnia-regényborítók közül

M.A.G.U.S.

“A pályázat célja olyan új vagy más munkáikról ismert szerzőket bevonni Ynev sorsának alakításába, akik még nem publikáltak a legnépszerűbb magyar fantasy világon, így reményeink szerint friss ötletekkel és nézőpontokkal járulnak majd hozzá annak további fejlődéséhez.

A pályázat tematikáját jó okkal kötöttük Erionhoz, azon belül a fogadónegyedhez és Torozon tavernájához: e korlátozás nélkül az Ynev világára újonnan érkezett szerzőknek már-már átláthatatlan mennyiségű forrásanyagot kellene feldolgozniuk. A résztvevőktől nem világértelmezést vagy világmegváltást, hanem fordulatos történetet és emlékezetes karaktereket várunk – meggyőződésünk, hogy a kontinens legnagyobb városának leglátogatottabb vendéglátóipari egysége erre önmagában is megfelelő keretet biztosít. A történeteknek természetesen nem kell mindvégig a tavernán belül játszódniuk – az egyetlen kikötés, hogy szervesen kapcsolódjanak hozzá, és se tartalmi, se földrajzi értelemben ne távolodjanak el Erion falaitól.

Nem titkolt célunk, hogy hagyományt teremtsünk, ezért a pályázatot mostantól évente kiírjuk – rendszeres lehetőséget biztosítva a hazai fantasy irodalom művelőinek arra, hogy képességeikről számot adjanak, és lappangó tehetségüket mindannyiunk örömére kibontakoztassák.” – http://rpg.hu/iras/mutat.php?cid=5416

Hát jó is ez az Ammerúnia, de azért hazánk No.1 fantasy-univerzuma még mindig a mesés Ynev, az Észak Lángjainak fantasztikus színhelye, az őshungaroRPG világa, melyről ugyan bűzlik,hogy az AD&D kistesója, de a mienk, mint a Tiszacipő és az is jobb, mint a Nike (azt ugye thai kisgeyerekek varrják össze napi 16 órában… mit tudnak ők az sportos eleganciáról és ergonómiáról?). Csoomószor játszottam már MAGUS-sal, de egy kanyi regényt sem olvastam el (igen! a kultklasszis Wayne Chapman regények is kimaradtak… újra kiadták őket nem is olyan rég). Valahogy nem túl eredeti az egész univerzum, mindazon által az alapregények elolvasását mégis ajánlom mindenkinek, hiszen hazánk kommersz irodalmának remekeiről van szó (aki azzal jön, hogy ponyvát nem kell olvasni, azt pofáncsapom… ha nem is volt gyermekkorunk, utólag illik bepótolni). Igazán jó lehetőség a Delta Vision kiadó (Walhalla RIP?) pályázata annak, aki ki akar vágni egy hatalmas szeletet a haza fantasy-tortából.

MAGUS Bestiárium - Amibe sosem nézhettünk bele.:(

MAGUS Bestiárium - Amibe sosem nézhettünk bele.:(

Végezetül pici műfajkritika (ha szabad)… Én magam nem különösebben érzem magaménak a fantasy stílust és ennek nagyon egyszerű okai vannak. A legnagyobb erénye a legnagyobb gyengesége is egyben. A stílus által bemutatott fantáziavilágok csak a legritkább esetben reflektálnak a valós helyzetekre, semmiféle érzékenységet nem mutatnak a társadalmi eseményekre. Ezen felül a fantasy statikus műfaj. Az emberi fantázia határtalan, a fantasy nem. Ritkán szakadnak el a medievális környezettől, akkor is újabb skatujába sorolnak be, speampunk fantasyk (az ismert sci-fi alműfaj elemeit vették át), science fantasyk (de gyűlölöm ezt a szót… ősfantasy sci-fi körnezetben lásd: Star Wars) és hasonlók jönnek létre. kevés az újító szellemű alkotások. Szerepjátékok területén különösen siralmas a helyzet, leginkább itthon. 2-3 vonal határozza meg az egész kultúrát. AD&D vonal (vagy inkább csak D&D), Storyteller (Vampire) és esetleg a Cyberpunk rendszer vagy a Shadowrun. Kevés az igény a metaszerepjátékokra (pedig de jó muri is az!!!! a Fuzion rendszer egészen pompás, de igen jó amatőr próbálkozások vannak idehaza is… én is dédelgetek egy tervet).

Minden gyengéje ellenére a fantasy-nak hazánkban is igen masszív hagyományai vannak és üdvös, hogy ezeket a hagyományokat a mai napig őrzik itthon… és reméhetőleg így lesz ez a jövőben is.

február 14, 2009

Diary of Dreams – She and Her Darkness

Filed under: Egyéb — Címkék: , , — norubi @ 10:10 de.

Valentin nap alkalmából belinkeltem ide a Diary of Dreams She and Her Darkness c. számát… mely szerintem a valaha készült legszebb szerelmes, érzelmes szám. Mint azonban látni fogjátok, a dal a szerelem sötétebbik oldalát fogja meg. Tehát szó sincs turbékoló madárkákról és Kupidóról. Gondoltam azon nagyon jó barátaimra és ismerőseimre, akiknek ez a  nap nem arról szól, mint másoknak.

My heart weights minimum a tone
An army’s feet pounding on my head
Maybe I’ll wake up one day to notice
that all my life was just a dream…

And maybe I’ll be better off without you
You left me here with all my thoughts
I’d write a zillion words or walk a million miles
I’d sleep on broken glass just not to lose your smiles

I travel for you around the world
Collecting moments, o how absurd
To bring you beauty, to bring you joy
I wish I’d be a little boy

Where is that silence you primised me?
Why is that distance so close to me?
Why is your violence still hurting me?
Why are your eyes avoiding me?

Let me say thank you for all that you have given me.
Thank you for everything you’ve done.
Forgive me for saying one last thing:
I miss you and I hope you hear this song!

I travel for you around the world
Collecting moments, o how absurd
To bring you beauty, to bring you joy
I wish I’d be a little boy

I’m dying for you, can’t you see?
I’m lying for you to be free!
I hunger for you, ’cause I can’t eat!
I’d vanish for you in defeat!

február 10, 2009

Megszálló Tőzike (Leucojum pervasor)

Filed under: Alkotó — norubi @ 2:56 du.

CMEgy korábbi posztban írtam egy Császárnőről és annak új ruhájáról, egy másik birodalom, másfajta társadalmában Királynő uralkodik. Ez a Királynő egy virág – a címben is megnevezett Megszálló Tőzike.  Ez a világ ritkaságszámba megy, konkrétan egy van belőle az egész világon, ezért (és még sok más miatt is) eszmei értéke felbecsülhetetlen.

A blog azonban nem foglalkozik botanikával, de a Megszálló Tőzike általában emberi alakban jelenik meg. Iylenkor Torinak hívják… és Tori alkot. Verseket, meséket, novellákat, blogbejegyzéseket ír, rajzol, énekel. Virágszírmait a papírra hullajtja és azok ott betűkké válnak. Leginkább amatőr irodalmi munkásságáról lesz itt szó.

Versei és meséi első olvasatra a gyermekirodalomhoz állnak közel, ám néha igen mély, felnőtt érzések nyílvánulnak meg bennük. Olyanok ezek a művek, mint maga Tori. Általában sugárzóak, mindig gyönyörűek, néha szomorúak, utóbbi időben fülig szerelmesek. Jellemző rájuk továbbá a természet tisztelete és szeretete, gyermeki játékosság, könnyed szenvedély. Sok művéből sugárzik az animizmus – világában nem csak a fáknak, az állatoknak, de a vízcseppeknek és egyéb, rideg, materialista világunkban élettelennek tartott dolgoknak is lelke van, a szó legszorosabb értelmében. Tori animátor… lelket ad a dolgoknak, életet ad nekik. Érzései, benyomásai, élményei szép történetekként jelennek meg végtelen fantáziájában. Néha elvágyódás érezhető szép soraiban. Elvágyódik arra a helyre, ahol ő Királynő lehet. tudja jól, hogy ez a cím Őt bőven megilleti, de néha azért éreztetni kell vele. Az a legcsodálatosabb Tori műveiben, hogy hatásukra nem csak hinni kezdünk a csodákban, de azt is elfogadjuk, hogy velünk is történhetnek. Persze  a csodákat szilánkokra törheti az emberi gyarlóság és erre Tori figyelmeztet minket. Blog-bejegyzéseiben az egyszerű, hétköznapi (és hozzá teszem: sok esetben SAJNÁLATOSAN hétköznapi)  történésekben is meglátja, ha nem is  a csodát, de a csodákat megölő butasággal és rosszindulattal való szembesítés lehetőségét is. A lehetőséget a tanításra. Mert azzal senki sem vitatkozhat, hogy mindannyiunknak rengeteget kell még tanulnia.

Tori egy amatőr irodalmi portál sűrű, sekély posványát elhagyva tért át a blogírásra, azaz megtalált egy oyan írói felületet, ami immár csak az ővé és nem kell megosztania tehetségtelen, ostoba emberekkel. Ő nem használna ilyen kemény szavakat, de én is arról a helyről jöttem és bár semmi bajom, az említett portál szerkesztőivel, örülök annak, hogy Tori immár saját alkotói blogot ír. És büszke vagyok rá, hogy olvasóimnak bemutathatom ezt a rendkívül tehetséges, nagyszerű embert… vagyis virágot.

Megszálló Tőzikét, a virágok királynőjét.

http://aventorin.wordpress.com/

Tőzike... igaz, nem Megszálló, hanem Nyári

Tőzike... igaz, nem Megszálló, hanem Nyári

Működteti a WordPress.com.