Alkotó Szándék

március 6, 2010

Mi újság? – hírek ’10. március eleje

Filed under: Aktuális — Címkék: , , , , , , , — norubi @ 10:57 de.

Újra hírösszefoglalóval jelentkezem. Lássuk mi történt mostanában a blogvilágban, blogger/alkotó ismerőseim háza táján és úgy általában a Nagyvilágban, kultúrális téren.

Először is új blogok kerülnek hamarosan a Linkek közé… előtte még engedélyüket kérem erre, de addig is ajánlom őket melegen.

Enrawelli Tudástár MAGUS hírek és érdekességek, rendszerbővítő és világleíró cikkek, valamint friss és teljes kiadványlista. Minden hazai fantasy-rajonsónak, de leginkább a MAGUS-fanoknak ajánlott blog. Az én figyelmemet leginkább azzal keltette fel, hogy folyamatos scriptoriumot rendez, amely segíthet az amatőr írók előrehaladásában. Főleg a zsánerirodalom felé kacsingatóknak ajánlott – Párbeszédek, tájleírások? Régi, szép idők! 🙂 Én magam hajlandóságot érzek, mind az alkotásra, mind  ablog és a  scriptorium jövőjének figyelemmel kísérésére.

Sandorkavargat’s Blog – Akkor ha film… legyen film. Sandorkavargat blogja filmekkel foglalkozik. Kiemeli a sűrű mezőnyből, hogy gyakorta felhívja  a figyelmet igényes, kevésbé popcorn-szagú filmekre is. Így pl. a Kecskebűvölőre, amely ugyan megosztotta  a közönséget, valójában kötelező darab. Ki ne akarná megismerni a szerencsétlen kecskét halálra néző ember történetét? A filmről azt nyilatkozták az alkotók, hogy minden hihetetlen jelenet a valóságból való, a reális részek pedig csak töltelének vannak a filmben (igen! A kecskeölés is igaz!!). Irány valamelyik művészmozi!

Neszharisnya. Öltözz, fül!A combomra jegyzetelek. A neszharizsnya egy apró, de elgondolkodtató posztokat tartalmazó ego-blog/filózós-blog hibrid… vagyis néha az egyik, néha a másik. “Ó, ezek a mázsás lábak, ez az állandó égő és viszkető összehasonlíthatnék.” A 2002 óta működő blogot csak nem rég fedeztem fel, és nekem igazán bejön. Ráadásul szemnek is kellemes.

És lássuk mivel foglalatoskodnak mostanában “régi” ismerőseim.

Kayama anime-blogja legújabb posztjában az alábbi üzenetet küldi olvasóinak:

Némi változtatást eszközöltem a blog szerkezetében, a hónap végén ugyanis – hála az extra.hu fizetőssé válásának – megszüntetem a (már évek óta amúgy sem frissülő) weblapomat. A felirataimat éppen ezért áttöltöttem az ATW tárhelyére és így ezek mostantól a “Felirataim” fülre kattintva érhetők el itt a blogon.

Jó szórakozást hozzájuk, ha valaki még nem találkozott volna ez irányú munkásságommal és úgy dönt, hogy tesz velük egy próbát. :D

Közben megjelent a Láncvilág blogregény legújabb fejezete. Én még sajna nem olvastam el, de pótolom és tudósítok róla.

Peti Bácsi Könyvtáráról rég nem tudósítottam, most épp itt az ideje, ugyanis március elején nem kevesebb, mint két kritikát is leközölt. Az egyik Christopher Moore A leghülyébb angyal c. regényéről, míg a másik Haruki egyik kultművéről, a Birkakergető nagy kalandról szól.

Barok Ezster lagújabb cikkében a kifejezetten nőknek szóló periodikumokat osztályozza olvasói szempontból. Furán hangzik a témaválasztás, de egészen nagyszerű cikk született belőle.

Tovább gyarapodik (bár igen lassan… bagoly mondja, hehe) a Fekete Könyv is. Erről a vállalkozásról még nem írtam részletesebben. Fogok… addig tessék olvasni!

Helen Bereg üzenete olvasóinak:

Szia!

Egy hónapja is van, hogy nem jelentkeztem. A http://www.napkorong.hu Irodalmi Klub
antológiáját szervezem, ami a végső simítások állapotába került. Az oldalon
így nem sok újdonság van.

02.27. Nézzetek be a baloldali Menü-nél az Irodalmi pályázatfigyeléshez!!!
NÉGY ÚJ PÁLYÁZATOT TETTEM FEL

02.14. Nézzetek be a baloldali Menü-nél az Irodalmi pályázatfigyeléshez!!!
HÁROM ÚJ PÁLYÁZATOT TETTEM FEL

02.14. Megérkezett a harmadik mese a Mese-pályázatra.

02.13. Új vers a Mesés versek menüpontban: Zimankó

02.07. Új vers a Szerelmes versek menüpontban: Jégvirág

02.06. Új vers a Mindenféle egyéb témájú vers menüpontban: Halál

A mesepályázatra várom a bármilyen stílusban, bármilyen formában megírt
meséket. Csupán a hat kötelező szó a megkötés. Bal oldalon a MINDENFÉLE
menüpontjai között az utolsóra kattintva olvashatod a feltételeket és a már
beérkezett alkotásokat. Direktben pedig ezen a linken:

http://www.helenbereg.gportal.hu/gindex.php?pg=31918005

Legyenek szép napjaitok! Várjuk a tavaszt.

Szeretettel
Ica

Tovább dübörög  anagyszerű Hereföld blog is (Vash Kuckója 2.0), immár regelni is lehe, hogy rendszeresen megkapjuk az oldallal kapcsolatos friss híreket. Ami azonban igazán jelentős dolog: Egy komplett LOST 6. évad összeállítás készülődik a blogon, melyet külön oldalra lépve érhet el az olvasó. Vash nagy LOST rajongó… jómagam is igen-igen szeretem ezt a sorozatot és hamarosan egy hatrészes cikksorozatot indítok a témában. Minden részben egy-egy szezont bemutatva (imádkozzatok, hogy a Csillagkapuval kapcsolatban ne jusson eszembe ilyesmi…. hopp, már eszembe jutott… :D). Aki tehát a leújabb szezon eseményeire kíváncsi, az kövesse a Vash kuckója felé vezető, kusza nyomokat. ÍME

Ó és témánál is vagyunk. Hála az Ötödik faj blogjának (aki még mindig nem tudná: az ötödik faj az emberiséget jelöli…. háromra mindenki felsorolja a másik négyet 1,2,3…) megtekinthetjünk a Stargate Universe első évadjának második felének (:)) az előzetesét…. amelyből sajna nem sok minden derül ki. Rush életben marad (bár ezt eddig is tudtuk) és felpörögnek az események. A beígért új idegen fajnak egy érzékelőcsillóját sem látni a videón, amely ITT megtekinthető.

Hát ennyi volt a hírösszefoglaló. Hamarosan írni kezdem az SGU-s cikket, melyet azonban előbb a Fictionkult csapatának küldök el, hátha kíváncsiak rá, közben tudósítok egy hazai interaktív regényről…

Addig is jó olvagatást kívánok mindenkinek!

január 25, 2009

All Night, Every Day (Mid-kult rendezőzsenik… 1. rész – M. Night Shyamalan)

Filed under: Alkotó — Címkék: , , , , , , — norubi @ 12:11 du.

Nem volt könnyű az évkezdés, de itt vagyok, ragyogok – ha kopott fénnyel is…

Az új év első igazi posztjában egy kis értekezést nyújtok át a kedves (és köztudottan nyájas) olvasónak, melyben nagy sikerű mid-kult rendezőket mutatok be… olyan nevekkel foglalkozom majd, mint M. Night Shyamalan, Shristopher Nolan, Gillermo del Toro (később remélhetőleg Terry Gilliam).

Azokról a filmrendezőkről fogok értekezni, amelyek a Hollywood-i pezsgéstől távol kezdték meg karrierjüket, majd beszippantotta őket az álomgyár, ám ők mindig megőrizték egyéni filmes stílusukat, saját hangjukat. Bevallom, épp első vizsgálati alanyom a kakukktojás a névsorban, hiszen Shyamalan bár indiai származású, szülei már a hatvanas években az Egyesült Államokba költöztek – maga a rendező összesen vagy hat hónapot töltött Indiában (legelső hat hónapját az életében, szóval nem sok mindenre emlékezhet). Filmes karrierjére tehát elsősorban a fősodorbeli USA-filmek hatottak, ám mégis képes volt kialakítani egy egyéni hangnemet. Vonzódik a misztikumokhoz és a természetfelettihez, valamint a hit kérdéséhez… mindez nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy szülei indiai származásuk okán fogékonyak voltak a spirituális témákra és fiukat is ebben a szellemben nevelték. Az ilyen témák iránti érdeklődése, valamint az amerikai mozi által a filmes stílusára gyakorolt hatásnak köszönhető, hogy Shyamalant joggal tekinthetjük mid-kult rendezőnek.
Legelső filmjét valószínűleg nem sokan látták, még a rendező rajongói közül sem. A Praying with Anger (1992) szakai sikert aratott, mint első film (Amerikai Filmintézet “legjobb első filmes rendezés” díja), ám nem tette közismertté a rendezőt. Következő alkotása a Nyitott szemmel (1998) című, kedves, családi film volt. Egy évvel később készítette el azt a filmet, amellyel egycsapásra az amerikai filmművészet élvonalába került. A Hatodik érzék több nagyszabású díjat hozott a konyhájára (díjlista alul). Neve azóta fogalom és kiváló márkanév, utóbbi két, viszonylagos bukása ellenére is.

De miért is olyan egyedi Shyamalan  stílusa? Miért lehet az, hogy utóbbi két munkájának alacsony színvonala ellenére is sokan várják még újabb és újabb alkotásait. A rendező (és forgatókönyvíró – nagyon fontos!) minden filmjében elhelyez egy fontos erkölcsi tanúságot, mondanivalót (mint látni fogjuk, gyakorlatilag minden filmjében ugyanaz ez a mondanivaló), melyet aztán kettős álcával fed el. Egyrészt műfaji leplet használ, másrészt minden filmjét körbelengi a természetfeletti köde. Nem szabad ezeket az eszközöket másodlagosnak tekintenünk a mondanivalóval szemben – különösen annak tudatában, hogy több művénél ezek az “álcahálók” külön jelentést hordoznak. Bogozzuk ki most a kusza hálót, lássuk, miről is van itt szó!

A műfaji lepel megszövéséhez közkedvelt, kommersz műfajokat használ – alapjaiban minden filmje ezen műfajok stílusjegyeiből táplálkozik. A Hatodik érzék kísértet-sztori, a Sebezhetetlen szuperhős-film, a Jelek inváziós-sci-fi, a Falu (ha valaki nem ért egyet, szívesen kifejtem neki!) virtuális valóság-disztópia/utópia, a Lány a vízben mesefilm/fantasy, az Esemény zombi-film (ezt is megmagyarázom, ha kell)… A gépezetben gyömöszölt stíluselemeket azonban könyörtelenül összemixeli a rendező, így gyakran a felismerhetetlenségig hígítja sokszor látott, előre gyártott készítményeket. Ezért aztán a fenti műfajok rajongói gyakran csalódnak Shyamalan filmjeiben, ám helytelen a több helyről vett stíluselemek tükrében vizsgálni ezeket a filmeket. Mint ahogy helytelen, az közkedvelt természetfölötti-thriller meghatározással illetni őket. Annak ellenére is, hogy (mint írtam fentebb) a történeteket körüllengi a természetfeletti köde. Ez a köd nem egy komplex szerkesztési folyamat eredménye, egyszerűen a rendező téma iránti vonzódásából és hitéből fakad. A rejtett mondanivalót leszámítva, ez a legszemélyesebb momentuma a filmjeinek, bár sajnos a természetfeletti elemek gyakran áldozatul esnek a műfaji elvárásoknak. A Jelekben sajnos a földönkívüliek inváziója témakörbe nem sok személyességet sajtolt bele a rendező, a a hit kérdésének felvetésével kompenzálta ezt.

A misztikus, természetfeletti jelenségeknek van egy másik nagyon fontos szerepe is (azon túl, hogy elfedi a központ mondanivalót): a feszültségkeltés, melynek a rendező szintén nagymestere. Bár eszközei lassan amortizálódnak (sajnos a rendezőnek nem erőssége a változó igényekre való reagálás – ez addig nem volt baj, amíg a thriller-színtéren ő diktálta az iramot), még mindig képes borzongató perceket okozni, kevésbé jó filmjeiben is.

A Shyamalan-opuszok legfontosabb eleme a mondanivaló, melyet a rendező (legutóbbi iszonyatos melléfogását leszámítva) szépen elrejt a néző szeme elől. Ennek a mondanivalónak mindig egy dolog áll a középpontjában: a család. Shyamalan szívvel-lélekkel hisz a családi egység hatalmában. Szerinte ez az egység egy “abnormális” családban is megtartható. Az ilyen “abnormális” (mert csonka vagy széthullóban lévő) családokat a filmekben a természetfeletti fenyegetés kovácsolja eggyé, azaz a normális családmodellt követővé. A Hatodik érzékben alapból két csonka családot kapunk. A pszichológus, akinek egy tragédia (jó régen volt már a film, de akkor sem írom le a végét:) ) miatt elhidegül a kapcsolata a feleségével, a végső felismerés során jön rá, hogy mi volt az alapvető baj a párkapcsolatával. A kisfiút (aki a halottakat látja) egyedül neveli az anyja. Kettejük kapcsolata szintén kiüresedőnem van, ám végül (amikor az anya megtudja a fia titkát) a családi egység újra helyreállni látszik. A Sebezhetetlen főszereplőjének házassága szintén válságba kerül, ráadásul fia kétségbeesetten igyekszik bebizonyítani, hogy édesapja van olyan különleges, hogy felnézhessen rá. Amikor a férfi elfogadja a képességeit, legalább fiával javul a kapcsolata és házassága is megmenekülni látszik. A Jelekben szintén csonka családot kapunk. Itt a földönkívüli invázió csak katalizátora a családi egység helyreállásának, kell hozzá egy másik, sokkal fontosabb tényező: a hit (a jelek sci-finek iszonyatos, thrillernek átlagos, lélektani és családi filmdrámának elsőrangú). A Faluban egy kisebb közösség családi tragédiái elől menekülve létrehoz egy látszólag tökéletes nagycsaládot, melynek összetartásához azonban hazugság és megfélemlítés kell. A Lány a vízben lakóközösségét (mint egy nagy családot) a mesebeli lány érkezése kovácsolja össze.  Az Eseményben Shyamalan a családdal és kisközösségekkel kapcsolatos mondanivalót először rávetíti egy egész társadalomra, sőt, az élővilágra, de később leszűkíti azt egy tipikus családmodellre (apa, anya és kisgyerek – még ha valójában nem is egy család, de veszélyhelyzetben akként tartanak össze). Mindezt azonban olyan ügyetlenül teszi, hogy az érthetetlen. Kb. a film felénél a főhős kiszopja a kisujjából a misztikus események mögött logikát (holott a film elején még ő prédikált, hogy “több van égen és földön…blablabla”), ezután a nézőben leesik a családdal kapcsolatos mondanivaló is és innentől fölösleges továbbnézni a filmet. Minden érdeme (öngyilkossági jelenetek, Romero-képidézetek, szép képek) ellenére az Esemény mérhetetlenül ostoba film.

Amit még Shyamalan munkáiról tudni kell, hogy a házi operatőre nagyszerű munkát végez minden esetben. Gyakoriak azok a képek, maikor a szereplőket messziről mutatja  a kamera (a táj körbeöleli az alakokat, így még átérezhetőbb azok elhagyatottsága). Ilyenkor amúgy is suttogó hangjuk még halkabb. A szívekből jönnek a szavak…

Utóbbi két filmjének gyenge színvonala ellenére Shyamalan még mindig az egyik legjobb rendezőnek számít. Remélem kis összeállításommal sikerült kedvet csinálnom a filmjei megnézésére. Egyedi látásmódjuk, szép történetük mindenkinek okozhatnak jó élményeket. Én feltétlen híve vagyok a rendezőnek é nagyon várom új filmjét. Annak ellenére, hogy a legutóbbiban kissé csalódtam.

Ne feledjük:

A tehetség nem vész el…

…és remélhetőleg át sem alakul.

M. Night Shyamalan filmográfia

Az esemény (2008) rendező, forgatókönyvíró, producer

Lány a vízben (2006) rendező, forgatókönyvíró, producer

A falu (2004) rendező, író, producer

Jelek (2002) rendező, forgatókönyvíró, producer

A sebezhetetlen (2000) rendező, forgatókönyvíró, producer

Hatodik érzék (1999) rendező, forgatókönyvíró
Oscar-díj (2000) – Legjobb rendező jelölés
Oscar-díj (2000) – Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés
Golden Globe díj (2000) – Legjobb forgatókönyv jelölés

Stuart Little, kisegér (1999) forgatókönyvíró

Nyitott szemmel (1998) rendező, író

Praying with Anger (1992) rendező, színész, forgatókönyvíró, producer

M. Night Shyamalan az Esemény forgatásán...

M. Night Shyamalan az Esemény forgatásán...

——————————————————————————

A következő poszt nem a Mid-kult rendezősenik folytatása lesz, hogy meglegyen a változatosság… mostantól igyekszem 1-2 naponta frissíteni a blogot, ahogy a régi szép időkben.:)

Működteti a WordPress.com.